Amióta az eszemet tudom, édesapám mindig az objektív mögül
szerette leginkább szemlélni a világot.
Különös érzékenységgel fordul az emberalkotta világ lassú, szomorú elmúlásáról mesélő romok és a természet, különösen a növényvilág hódításai felé. Digitális utómunkát nem használ a képein.
Íme egy kis ízelítő:
Kémény a világ tetején - 1818-ból
Fony, 2008
Fényes páncélos tündér-lovagok találkozója
Fony, 2008
A titkos átjáró...
Fony, 2008
Fony, 2008
A nagyapám mesélte apámnak, mikor még ő is rövidnadrágos süldő legényke volt,
hogy bezárták ezt a kocsmát... Úgy látszik, az idő azóta is őrzi azt a napot.
Korlát, 2008
Ünneplőbe öltözött...
Fony, 2008
A lovagok emlékére álljatok!
1241-ben hősi halált halt templomos lovagok emlékére
